Idén is a Magyar Kupa országos főtábláján szerepelhet Ibrány labdarúgócsapata, miután augusztus 29-én Mándokon legyőzte a házigazda gárdát.
Mándoki VSE - Ibrány SE 1:2 (0:2). Mándok 200 néző, vezette: Pethő P.
Gyakorlatilag "hazai" pályán játszhatott csapatunk, hiszen a szurkolók megőrizték azt a jó szokásukat, hogy idegenbe is elkísérik a srácokat. Persze a hazai drukkerhad is láthatta, hogy az első félidőben osztálykülönbség volt a két csapat között. Ha 0:4-5-6-tal jönnek ki a csapatok a második félidőre, senki nem szólhat egy szót se...
A második félidő derekára a hazaiak mindent egy lapra feltéve elkezdték a megszerzett labdákat előrerúgdosni, így az addig hatékonyan szűrő középpályánk majdhogynem munka nélkül maradt. A büntetőt kiharcoló és értékesítő mándokiak lelkesedésükkel izgalmassá tették a végét, de egyenlíteni nem tudtak.
Csapatunk ismét az országos főtáblán folytatja a Magyar Kupában. Sorsolás hamarosan! Szép volt fiúk! Hajrá Ibrány - mindörökké!
A mérkőzés jegyzőkönyve
Mándoki VSE: Csáki T. – Kohutka M. (Fábián I), Ari A., Hídi N., Nagy K., Dallos L., Bátyi L., Buda P., Pallai G., Bodnár L., Hegedüs T.
Edző: Kiss Gábor
Ibrány SE: Tóth N. – Somogyi M., Pócsi B., Majoros Á., Balogh G., Nagy D., Kiss T.(Somogyi T.) , Csáki J., Kovács G., Jeddi B., Farkas M. (Gergely B.)
Edző: Madalina György.
Gól: Hegedüs T. (11-esből), illetve Nagy D., Majoros Á.
Kiss Gábor: – Vannak a labdarúgásban olyan dolgok, melyek az edzői feladatokon túlmutatnak, amiket instrukciókkal, taktikai utasításokkal nem lehet orvosolni. Amíg a játékos a rossz teljesítményével saját magát minősíti nincs gondom, de amikor már ezáltal az én munkámat degradálják le, az már nem elfogadható. Már ezen a szinten sem megengedhetők olyan elemi hibák, amelyeket mi sorozatban elkövetünk, illetve egyes játékosok azt hiszik az alibi, semmi teljesítménnyel hosszú pályafutást fognak megélni mándoki színekben. Innen is üzenem nekik, hogy már a hatodik bajnoki fordulótól szabad hét végéjük lesz.
Madalina György: – Nagyon jó iramú, igazi kupameccs volt. Az első félidőben, 2–0-ás vezetés után többször lezárhattuk volna a mérkőzést, a szünet után a mándokiak a védővonalból a tizenhatosunkig felívelték a labdát, ezt nehezen tudtuk kivédekezni, így a vége különösen izgalmasra sikerült.
